A következő címkéjű bejegyzések mutatása: konyha. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: konyha. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. augusztus 30., péntek

Bogarászunk a méhesben és a konyhában

Lassan beköszönt az ősz, és itt a betakarítás ideje is. Rengeteg gyümölcsünk és zöldségünk termett, kicsattannak az egészségtől és szinte maguktól ugranak a fazékba. Na jó, egy kis segítséggel! ;) Mai bejegyzésünk főleg konyhai munkákról fog szólni, de engedjétek meg, hogy előtte megosszak Veletek egy gyöngyszemet, amit az egyik méhész fórumon találtam. 

Sajnos az internetes fórumok világában gyakori, hogy a tagok egymást használják a feszültségük levezetésére, és igazából mindegy, mi a téma, mert mindenen remekül össze lehet ugrani. Most éppen a méhfajták miatt acsarkodtak, mert van, aki úgy gondolja, hogy Magyarországon csak egyetlen "őshonos" fajta méhnek van helye és keresnivalója. Most nem kezdem el leírni az álláspontomat, mert hosszú lenne, valószínűleg unalmas, és én a kezdőnél is kezdőbb "méhész" vagyok. Csak annyit szeretnék megosztani, hogy kis hazánkban több a "szuperméhész", mint a fajtatiszta méhecske. ;) 

Szóval a fórumozó kolléga felháborodásában nem vitapartnere felmenőit, hanem saját oktatóit emlegette fel, eképpen:

"Ráadásul a magyar méhészet jelentős szereplői oktattak, nem 2-3 éve néhány családdal bogarászó önjelölt okoskodók." 

Ebben teljesen igaza van, hiszen sok a "gyorstalpalót" végzett, tapasztalatlan kolléga. Számomra maga a megfogalmazás az, ami miatt a hasamat fogtam. Át fogom venni, és nemsokára megyek én is bogarászni, mert a csöpp elaludt. :)

Előtte még  megosztok Veletek néhány képet:
Méhészautónk vakmerő potyautasa, aki nem tágított a remek búvóhelyről:

 

Felemeltem egy nagyobbacska virágcserepet, és ez a látvány tárult elém:
 

 "Valaki" kikotort egy adag földet a cserépből a lyukakon át, és méretre szabott falevelekből készített kis hüvelyeket, amelyeket élénk narancssárga trutyival töltött meg. Még kis kupakokat is készített az edénykéire. A képen már a szétszedett állapotot láthatjátok. Ha valakinek van ötlete, hogy ez milyen állat (?) mije, megköszönném, ha felvilágosítana! 

Térjünk vissza a konyhába: íme a paradicsomtermés egy része. Paradicsom növényeink a kevés gondozást is nagy terméssel hálálják.


 Ilyen szép husis a belsejük:

 

Legutóbb lecsót tettünk el belőle, de készült már "paradicsomlekvár" is.


Minden terményünk maximálisan "bio", mert a méhek mellett nem lehet permetezni. Mégis, szerencsére elkerülték a kukacok ezt a szilvát:


 ...és a barackot is.

 

A hirtelen szél sajnos időnként leveri az érő barack egy részét, amit nagyon bántam. Egészen addig, amíg fel nem fedeztük, hogy a szárazság miatt éhező őzek örömmel feltakarítják őket! Egyetlen gond van csak velük, hogy hajnalban, illetve délután alvásidőben szoktak eszegetni, és ilyenkor bizony arra ébredünk, hogy a kis rohadékok fogsora alatt ropog a barackmag, ahogy zabálnak... Képzelhetitek, mennyire vannak közel. :)

Blogbejegyzés nem maradhat Jácintos kép nélkül, íme az "egykezes függőágy":


Nagybabánk kistestvére is jól van, köszönjük szépen, most talán félarasznyi "magas" lehet, és folyamatosan növekszik. Már várom, hogy mikorra edz eleget ahhoz, hogy olyan tizenegyest rúgjon, amit már idekint is érzünk. :)

2013. augusztus 1., csütörtök

Tanyha, vagyis tanyasi konyha

 Kedves Blogolvasók! 

Most egy szívfájdítóan megbotránkoztató bejegyzést olvastok. Kérem, aki éhes, előbb egyen valamit, és csak utána folytassa az olvasást!

Íme, a "tanyasi bajnokok reggelije": a kenyéren mustár és lesütött füstölt comb, friss ubival, a kisbögrében a hol elmaradhatatlan, hol elmaradható tejeskávé.


A kávéba saját pergetésű mézet szoktunk tenni, ízválasztékunk már háromfélére bővült. Balról jobbra akác-, selyemfű-, és napraforgóméz csillog az üvegekben! Bármelyikből, bárkinek, nagyon szívesen adunk! :)


Nemrég kovászos ubi készült nálunk, a nagymamám receptje szerint. 


Ismerkedünk a lekvárfőzés rejtelmeivel is.


Ez itt krumplifőzelék, amely pont olyan lett, amilyennek szerettem volna. Apa nincs odáig érte, de én jó három napig ezt ettem. 


 Krumplifőzelékhez természetesen fasirt! Ez már nagyobb sikert aratott, nem sok napot ért meg.


Fotók nélkül, de készült mostanában gyümis muffin, rakott krumpli, székelykáposzta, görög saláta, töltött paprika is. Rengeteg dinnyét eszünk, amíg Lőrinc még megengedi - Jácintnak is nagyon ízlik! A nagyfiú gyakorlatilag mindent megeszik, szereti a kovászos uborkát is. Nagy ebédek után szívesen szusszan egy kicsit Apa karjában: 


Vagy az ágyikóban, térdelőrajt pozícióban.


Amikor se nem eszünk, se nem alszunk, szívesen megyünk pancsolni Kiskunmajsára a gyerekekkel. Nézzétek meg azt a komoly cápás fürdőgatyeszt, és csípőre tett kezű beállást:


Mostanában annyira meleg volt, hogy a medencét az udvar helyett a szobában állítottuk fel. Képet a személyiségi jogok védelme miatt nem mutatok, de ha erre jártok, szívesen látunk Benneteket egy csobbanásra, fedett élménymedencénkben! 

Mindenkinek további szép nyarat kívánok megérdemelt pihenéséhez! Kellemes láblógatást, és a hölgyeknek kikapcsolódásképp pedikűrt és gyémántos lakkozást kívánok szeretettel! :)

 

2012. december 30., vasárnap

Ünnepről ünnepre

Szépen telnek a két ünnep közötti napok. Sütünk-főzünk-ESZÜNK, játszunk, bolondozunk. A kis karácsonyfánkat már kiültettük a kertbe, elég volt neki egy hét idebent a melegben. Most már kint köszönti az érkezőket a főbejárati kapu mellett. Emlékül itt egy kép, milyen volt feldíszítve az előszobában: 

 

Csodaszép délutáni fények az ágyamon, amolyan "tanyasi retró design": 

 

Jácint nagyon boldog, amikor apukája megcincálja:

Akkor már kevésbé boldog, ha öltözködni kell, különben is, Anya, mit adtál rám már megint??? 


Úgy érzem, maximálisan kihasználjuk az új kisteherautónkat. Szállítottunk már komposztot, gyereket:


macskát:

 Köszi, de legközelebb párnázottat vegyetek!


Végezetül, Apa csodás beigli-erődítménye, amely ma délután készült: 


És a közepén a csokis-diós-mákos fonat: 


Sok tanulsága van számomra a tanyasi életnek, s ezeknek külön bejegyzést szeretnék majd szentelni. Elöljáróban annyit, hogy nem árt ugye, ha egy férjnek szakács képesítése IS van, s nem biztos, hogy csak a férfiakat lehet a hasuknál fogva vezetni...

Gratulálok, Kincsem, ehhez a mennyei finomsághoz, és boldogan mosogatok, ha ilyet ehetek. Természetesen mosogatógéppel. :)))

2012. december 15., szombat

A nudli, ami nem nudli

Mostanában nem fogom megkérdezni ismét az uramat, hogy mit szeretne enni. A borsólevesig tökéletesen rendben volt a dolog, tanyasi borsóleves borsikafűvel, bazsalikomos grízgombóccal, nyamm! Hanem nudlit ne főzessen velem senki, akinek kedves az élete. ;)

Most értettem csak meg, mekkora tett volt a Nagyitól, hogy mindig főzött nekünk. Nudlit azóta sem ettem, és akkor olyan természetesnek tűnt, hogy az a hatalmas befőző fazék színültig van nudlival. Találtam receptet, hurrá. Jó-jó, megpucolom, megfőzöm a krumplit. Két kilót.

Jácint már egyre türelmetlenebb lett, és még csak azzal sem terelhettem el a figyelmét, hogy majd kap belőle, mert nem.

Szerencsére János is átlátta, hogy családi vihar közeleg a kívánsága nyomán (mármint, hogy mit csináljon a nudlijával, és hogy hova vigye), ezért rendesen odatette magát, és "a hasamért asszonyért mindent" felkiáltással vagy a figyelemre vágyó utódra vigyázott, vagy főzött-pirított-leszűrt-stb. stb. Röpke néhány óra alatt megjelentek az első kész nudlik a tálban. Be kell ismerjem, valóban mennyeiek. :)

Olyan sok lett, hogy végül megfeledkezvén az elkészítés fáradságos voltáról, nudlievő versenyt rendeztünk a macskáknak, amelyben, ki-ki vérmérséklete szerint, mindannyian lelkesen részt vettek. Maci lett az első, ő vetődött leggyorsabban a bejárati ajtóból kirepülő nudlira, és ő is nyelte le legelőbb. Futi csak egy paraszthajszállal maradt el az olimpiai bajnok csúcstartótól. Rozsomák elég gyengécskén szerepelt, a harmadik körben, személyesen neki nyújtva tudott csak labdába rúgni öööő nudliba harapni. Végül Cicamama, a tálaknál csendesen várva, értésünkre adta, hogy ha neki is akarunk adni, majd úgyis odavisszük. :)

Komolyan mondom, kevés dolog esik ilyen jól, mint amikor ízlik a családomnak a főzt. :) Már várom, hogy kicsi Jácint is beszálljon, és apjával versenyt tüntessék el az extra adagokat. Akkor is jut majd a cicáknak, ami nekik jár, a maradék. :)

2012. november 30., péntek

Mifelénk semmi újság...

Kedves Olvasók! :)

A jókedv csalóka: csavargásban professzionális Maci cicánk ismét eltűnt. :( Elvitte tőlünk a kóbor vére. Tegnap reggelre tűnt el, épp mint a múltkor. Azt eddig is tudtuk, hogy imád mindenfelé kolbászolni, de most már az is biztos, hogy a beleépített macska-GPS sajnos gyári hibás lehet. :(

Épp cukkinit és almát grillezek a gáztűzhelyen. A költözés ráirányította figyelmemet egy rég elfekvő házi gázi grillezőre. Egész jónak tűnik - és mivel Jácint épp alszik, a sülésidőben elkészül ez a kis bejegyzés is. :)

Kis manónk nagy élvezettel vetette bele magát a kóstolgatásba. Evett már almát, sütőtököt, körtét, répát, banánt. Ma lesz a napja, hogy üveges (szigorúan cukormentes!) papit fog kapni, mert amikor elaludt, mi inkább nekiláttunk a szőlőtelepítésnek. Értsd: elsétáltunk a szomszéd szőlőse felé a maradék három macskával, és egy hirtelen ötlettől vezérelve felszedtünk öt hosszú szőlőágat, amelyet levágtak és otthagytak. Lekacsoltuk, darabokra vágtuk, és bedugdostuk a mi foghíjas szőlősorunkba, a meglévő öreg tőkék közé. Kész-passz! :)

Legyen szép estétek! :)

2012. november 19., hétfő

Családi nap :)

Tegnap kis tanyánk különleges napra virradt:
meglátogatott minket a családom! :)










Szépen terített asztallal és sok finomsággal vártuk Őket.(Nem, nem Ők ültek a babakocsiba) ;)










Természetesen egyértelműen Jácint volt a középpontban!










A szüleim és a fiam :)
Apa természetesen épp pislog, hiszen nálunk ez a családi hagyomány :))










Ő a másik anyukám, Jácint másik nagymamája :)
















A nagynéni is lelkesen gyomrozta kis unokaöccsét :)

Anyán pedig látszik, hogy semmit sem felejtett :)











A család propolisszal való ellátottsága immár maximálisnak mondható, és Jácint ruhatára is szépen gyarapodott. Kapott egy szuper rágókát is, amit azóta sem lehet kivenni a kezéből (vagyis ki lehet, de nagy botrány van belőle). :)

Kóstoltunk sok finom mézet, napraforgót, akácot, repcét, propoliszos mézet és selyemfűmézet. A selyemfűmézet én is csak a héten ízleltem meg először, és a tegnapi nap felismerése volt számomra, hogy dohányra emlékeztető íze van. Még jó, hisz a selyemkóró, amiről a méhecskék ezt a mézet gyűjtik, leánykori neve vad dohány. :))) Gratulálok magamnak, hisz jobb későn, mint soha :)))

Sajnos hamar elszállt az együtt töltött idő. :( Boldog vagyok, hogy vendégül láthattam őket. Bár gyakrabban jönnének :)

2012. november 11., vasárnap

Köd előttem, köd mögöttem...




Köd előttem, köd mögöttem,
Azt sem tudom, honnan jöttem.
Szél hozott, szél visz el,
Bolond kérdi: mért visz el?







Tegnap volt ilyen szép ködös időnk. Dunna alatt aludt a rét. :)

Tegnapelőtt pedig Pesten jártunk, hogy megünnepeljük Apu hatvanadik szülinapját! :) Rég jártunk már náluk. Nagy örömünkre találkoztunk a legújabb, koromfekete családi macskával is, és hófehér barátjával. :) Hazahoztam volna udvarlónak Futinak, de nem adták, illetve a gyerekre cserélték volna, ezért nem jött létre az üzlet. :)) Pedig biztosan tetszett volna Makkának az ápolt, szorgalmas menyasszony:



Kis Jácint nagyon jól érezte magát: hosszasan gajdarászott Nagyapának, aki ezt lelkesen videóra is vette. A bébinek nemrég sikerült felülnie a babakocsiban! Azóta nem hajlandó feküdni benne.


És bocs, de már megint z*bálunk...


Mentségünkre legyen mondva, aki mifelénk jár, mindenkit szívesen megkínálunk! :)

2012. november 7., szerda

Hurrá,megjött Apa! - Hoorray, Daddy has arrived!

Csodás hosszú hétvégét töltöttünk kettesben a fiammal, illetve hatosban a macskákkal. Apa elutazott az ország legtávolabbi csücskébe, táborba a Reikis varázsló kollégákkal. Neki is érdekes új élményekben volt része, és mi is jól éreztük magunkat itthon. Olyan szép idő volt, mindennap sétáltunk egy nagyot. Tovább tökéletesítettem a főzőtudományomat, ezzel a sütőtökös kolbászos levessel:

We had a wonderful weekend together with my son and the cats. Daddy has travelled to another end of the country to meet the fellow Reiki sorcerer guys. He had a lot of new interesting experiences,and we too had fun here at home. It's been a beautiful weather, we took a walk every day. I've been improving my cooking abilities by this pumpkin-sausage soup:


Innen vettem a receptet:
This is the origin of the recipe:

elmirapaleokonyhaja.blogspot.hu

Felfedeztem, hogy Pöti nagyon szeret zenét hallgatni. Figyelmesen, komolyan, örvendezve hallgatja, ami tetszik Neki. Bejövősek Halász Judit és Árpád atya kazettái is. Na persze Anya ha énekel, az az igazi! Végre elismernek. ;)
Így néz ki, amikor Jácint zenét hallgat:



Kicsit aggódom, hogy Apa nem mondott el mindent a táborról. Amióta megjött, sült csirkét ad a macskáknak, és ő faszenet eszik. Na de sebaj, azért még mindig Vele lehet a legjobban játszani! :)




2012. október 28., vasárnap

Tanyasi színek - Homestead colours

A héten sok ködös napunk volt, szó szerint eltűntünk a ködben: 

 In this week we literally disappeared in mist:
Viszont rengeteg gyönyörű színes gyümölcsöt és zöldséget vettünk a piacon:

But we bought a lot of beautiful coloured fruits and vegetables in the market:




















Ez pedig birsalmasajt, én csináltam! :)

This is quince jelly, I made it! :) 



A legszínesebb egyéniség köztünk továbbra is Jácintka, aki minden elképzelhető irányba pörög és forog:

The most colourful among us is still little Jácint, who can turn into all directions by now: