A legfontosabb szolgálati közlemény, hogy tegnap kis csapatunk kiegészült János anyukájával, aki jött, látott, gyereket elaltatott, takarított, velünk nevet és velünk tart, ameddig kedve tart. :)
Ma reggel leesett az első hó. Nagyon szép volt, és hamar elolvadt.
Kiscicáink annyira nem találták viccesnek a hideget, morogva ültek az ablakban:
Dolgozunk Futi alternatív felhasználásán, pl. mint kispárna:
Örömmel jelenthetem, hogy Jácintunk rendkívül élvezi az evést, fekve:
és ülve is, a vadiúj etetőszékében.
Így fest egy boldog tukántulajdonos:
Sose gondoltam volna, hogy valakivel egyszer arról fogok vitatkozni, hogy nem, ne küldje nekem az elefántosat, mert nekem csakis a tukános kell. :D
Ma elmentünk a gyerekorvos nénihez, nem, nincs semmi baj, csak félévesünkre várt az ilyenkor esedékes vizsgálat. Kiskőrösön ajánlottak nekünk egy kedves doktor nénit, aki tényleg nagyon aranyos. Szabadkozott a hideg keze miatt, figyelt a bébire és ránk. Örült Pöti több tucat nyálas kézcsókjának, és beszélgetett vele. Meg lettem erősítve, igen, valóban a mi fiunk a világ legügyesebb, legokosabb kisgyereke, hisz lám, már tapsolni is tud, pedig "még nem kellene tudnia". ;)
A váróteremben egy kislány többször rákiabált Jácintra, aki csendben nézte őt, mondván: na te csajszi, belőled se lesz feleség!
Belőlem viszont, úgy tűnik, igen... János még mindig nem gondolta meg magát. :D
Aranyos, vicces. Csak igy tovább! ZA
VálaszTörlés