Fél adag tűzifa

 Elkezdtük a télre való felkészülést! A képen kb. 48 mázsa hasított cserfa. Még sose láttam ilyen szép fát: pontosan olyan színe van, mint a bianco-nero fagyinak. Kérge alatt a külső része sárgás, belseje barna. Illatos, csodaszép!

 

Carlos kutyus ösztönösen kinevezte magát biztonsági őrnek, és felvállalta, hogy megőrzi nekünk az értékes rakományt. Apa az egyik kupacot már csinos rendbe is rakta a fáskamrában.

 Jövő héten kapunk még ötven mázsa hasított akácfát is. Ezzel bőségesen kitartunk jövő tavaszig, ráadásul száraz gyümölcsfánk is van még néhány tucat mázsával. Szinte biztos vagyok benne, hogy marad a tűzifából jócskán, és kipróbálhatjuk, milyen, amikor több, mint egy évig száradt a fa. Állítólag az az igazi tüzelő. ;)

Jácintunkat felébresztette Futi cica, amikor hajnalban bekukucskált, majd benyávogott az ablakon. Nagyon nem örültünk a váratlan koránkelésnek... A nagyfiú később, reggel bepótolta, ami kimaradt. Legédesebb az álom Apa ágyában... Sokszor érzem, hogy szerelmes vagyok ebbe a kis Pucorba. Ez is egy ilyen pillanat volt: hiszen ki tud ilyen édesdeden aludni, rajta kívül? 

Futrinka kisasszonyt nyakon csíptük és bedobozoltuk éjszakára. Azóta nyugalmas az álmunk - őHercegnősége szabad cica ugyan, de van, amit Neki sem szabad. :)

Most pedig következzen egy fényképsorozat a pancsoló kisfiúról! 

"Aaanyaa, már megint beraktál a medencébeee?"

 "Fürödni olyan uuuncsiii!"

"Vagy ma végre feldobjátok valamivel?"

"Hmm... beépített ivókút... nem rossz, nem rossz!"

"Itt van Apa is!"

"Ugye bedugja a fejét a vízbe?"

"Ha megnövök, én is mókamester leszek, mint Apa!"

Hull a pelyhes fehér hó...

Komoly hó esett a múlt héten, Futrinka néni eleinte igencsak emelgette a csülkeit, és óvatosan helyezgette a talpait:

Aztán a macskák belejöttek, és összefutrinkázták az udvart. Mondjuk főleg a Macskavár és a mi ajtónk között ingáztak. Mostanában Cicamama sem jár vadászni, mert már nincs mit. Inkább ő is az udvarra korlátozza nyomkereső tevékenységét.









Mikulás-ünnepségen jártunk Tázláron! A gyerkőc rendkívül élvezte a dolgot. Miki bácsitól ő maga vette át ajándékát, majd meghúzta a szakállát és ráharapott a kezére.

 

 Egy nagyon cuki kislány Jácintnak adta a frissen kapott csörgőjét.

A kislegény megtapsolta magát, hiszen tényleg ügyes volt! 

 

Apát is sikerült végül lencsevégre kapni.

  

A fiúkra egyébként is nagyon büszke vagyok mostanában. Élvezem, hogy nélkülem is tudnak enni! Ne tévesszen meg Benneteket Jácint arckifejezése... elsőre minden ételhez ilyen arcot vág. Utána követeli a gyorsabb kiszolgálást. :)))

Jó étvágyat, babácska!

Tukánok, macskák, gyerekorvosok

A legfontosabb szolgálati közlemény, hogy tegnap kis csapatunk kiegészült János anyukájával, aki jött, látott, gyereket elaltatott, takarított, velünk nevet és velünk tart, ameddig kedve tart. :) 

 Ma reggel leesett az első hó. Nagyon szép volt, és hamar elolvadt. 

 

Kiscicáink annyira nem találták viccesnek a hideget, morogva ültek az ablakban: 

 

  

Dolgozunk Futi alternatív felhasználásán, pl. mint kispárna:

 Örömmel jelenthetem, hogy Jácintunk rendkívül élvezi az evést, fekve:

 és ülve is, a vadiúj etetőszékében. 

Így fest egy boldog tukántulajdonos: 

Sose gondoltam volna, hogy valakivel egyszer arról fogok vitatkozni, hogy nem, ne küldje nekem az elefántosat, mert nekem csakis a tukános kell. :D

Ma elmentünk a gyerekorvos nénihez, nem, nincs semmi baj, csak félévesünkre várt az ilyenkor esedékes vizsgálat. Kiskőrösön ajánlottak nekünk egy kedves doktor nénit, aki tényleg nagyon aranyos. Szabadkozott a hideg keze miatt, figyelt a bébire és ránk. Örült Pöti több tucat nyálas kézcsókjának, és beszélgetett vele. Meg lettem erősítve, igen, valóban a mi fiunk a világ legügyesebb, legokosabb kisgyereke, hisz lám, már tapsolni is tud, pedig "még nem kellene tudnia". ;)

A váróteremben egy kislány többször rákiabált Jácintra, aki csendben nézte őt, mondván: na te csajszi, belőled se lesz feleség!

Belőlem viszont, úgy tűnik, igen... János még mindig nem gondolta meg magát. :D

MACI hírek :)))

Délután kaptuk a telefont, hogy megtalálták Macit! Felső-Tázlárig ment, az ide körülbelül 5-6 kilométer. Egy háznál kapott enni, és hagyta magát megsimogatni, így sikerült leolvasniuk a nyakörvéről a telefonszámot. Azonnal autóba ültünk, és elvágtattunk érte, a szavamra odajött. :)

Hazahoztuk, mi is megetettük, nagyon éhesnek látszik. Bár nem fogyott sokat, és jó nagy bundát növesztett. Kicsit bizalmatlanul méreget még minket, és a környezetet sem ismeri száz százalékosan fel. Ezért inkább becsuktuk a Macskavárba, hogy lassanként újratanulja.

HIP-HIP-HURRÁ! :))))))))))

Az egyetlen, aki nem örül, az Futi: iszonyatosan lefújta az öcsikéjét, amint meglátta. ;))

Köd előttem, köd mögöttem...

Köd előttem, köd mögöttem,
Azt sem tudom, honnan jöttem.
Szél hozott, szél visz el,
Bolond kérdi: mért visz el?







Tegnap volt ilyen szép ködös időnk. Dunna alatt aludt a rét. :)

Tegnapelőtt pedig Pesten jártunk, hogy megünnepeljük Apu hatvanadik szülinapját! :) Rég jártunk már náluk. Nagy örömünkre találkoztunk a legújabb, koromfekete családi macskával is, és hófehér barátjával. :) Hazahoztam volna udvarlónak Futinak, de nem adták, illetve a gyerekre cserélték volna, ezért nem jött létre az üzlet. :)) Pedig biztosan tetszett volna Makkának az ápolt, szorgalmas menyasszony:

Kis Jácint nagyon jól érezte magát: hosszasan gajdarászott Nagyapának, aki ezt lelkesen videóra is vette. A bébinek nemrég sikerült felülnie a babakocsiban! Azóta nem hajlandó feküdni benne.

És bocs, de már megint z*bálunk...

Mentségünkre legyen mondva, aki mifelénk jár, mindenkit szívesen megkínálunk! :)

Egyre ügyesebbek vagyunk

Felnőnek a mi "kis" úri városi macskáink.

Tegnap Maci vonogatta a vállát ebédosztáskor, hogy ő nem éhes, ma reggel pedig Futi hozott egy saját mancsúlag fogott egeret, és jóízűen elropogtatta. Azért agyonsimiben továbbra is számítanak ránk.

Both cats can hunt now! I saw Futi eating a personally caught mouse. 

Jácika egyre jobban elvan egyedül. Ezzel kapcsolatban vegyes érzelmeim vannak - jó, hogy szabad negyedóráim, ötperceim lettek, sőt, lassan főzni is tudok segítség nélkül - mégis, már érzem a gyermek önállóságának előszelét. :( 

Jácint is more and more independent. He's started to play alone, for about ten, fifteen minutes. I'm happy for this but also sad because soon he won't need me that much. :(

Ellenben egy szomorú nap virradt a trombitavirág-galaxisra. Megkezdtem a végeláthatatlan benövény csaknem teljes felszámolását. Egyelőre egy szőlőtövet, egy rózsatövet, egy kettévágott rohadt citromot és egy kék nejlonzacskót szabadítottam ki. Úgy néz ki, tényleg van garázsunk is. :)))

 I started to dig out the garage from the "trumpet flower" galaxy. I have found a living grape plant and a rose plant beneath.

Ma elmentünk a piacra, ahol csodás zöldségeket és gyümölcsöket vettünk. Ízük saját bejegyzést érdemel. :) Vettünk repcemézet, propolisz tinktúrát, és propoliszos mézet is. Azt hiszem, idén télen nem fogok megfázni. Jövőre pedig mindezeket mi is termelni fogjuk. :)

Today we were at the market, and we bought a lot of wonderful vegetables and fruits. Their taste is worth a blog post alone. :) And we bought rapeseed (Brassica napus) honey, propolis tincture and honey with propolis. I think I won't catch any cold this winter. Next year we are going to produce all these on our own! :)