Egyedül itthon

Pontosabban nem igazán egyedül, mert hozzámnőtt kisfiam itt figyel a pociban! :) Azt hiszem, hogy ilyen még nem volt, amióta Jácint velünk van. Olyat már tapasztaltam, hogy néhány órára kimenőt kaptunk az apjával valamelyik nagymamától - ezer köszönet érte - de "egyedül" már nagyon régen nem voltam itthon.

Hát elmentek... A két nagyobb fiú épp Pestre tart, felvisznek egy jó adag mézecskét, propoliszos krémet, tinktúrákat... Kívánom, hogy aki kapja, fogyassza/használja jó egészséggel! 

Hihetetlen, hogy milyen csend van! Tudom, tanyán lakunk, bent a dzsindzsában, ahol a madár se jár. De ez a csend más. Nagyon jó érzés céltalanul tespedni, semmi készenlét, ugrásra készség. Nemsokára bevonulok a fürdőszobába, és fiúmentes, magán szépségszalonná alakítom, legalább egy óra hosszára. Azután, ha kijöttem, akár vissza is feküdhetek aludni.

Furcsa, hogy bármit ehetek bármelyik szobában. Igazából annyi mindent elterveztem mára, hogy majd milyen jól, félbehagyás nélkül megcsinálom, de úgy érzem magam, mint egy leengedett lufi. Feszültséget, vibrálást érzek belül, aminek most végre lehetősége van eltávozni! :)

Nagyon hálás vagyok a fiúknak, hogy ilyen ügyesen bonyolítják az apa-fiú programot nélkülem! :)

Máskor még az ebéd utáni kávézásunk is így néz ki (árpakávé, édesítővel...):

 

Ha mi iszunk, Pöti is kér poharat és kanalat. Szerencsére egyelőre beéri az üres pohárral, de már készenlétbe helyeztük a Maci kávét! (Talán mi vagyunk az utolsó generáció, aki még emlékszik ilyesmire?)

* * *

Szolgálati közlemény!

Mint sok kismamát a várandósság vége felé, engem is utolért az anti-szocializáció, jelesül, hogy finoman szólva nem mindig beszélgetek szívesen. Legfőképpen arról nem, hogy "egyben vagyok-e még", illetve hogy "hogy érzem magam". Higgyétek el, kérlek Benneteket, amint megszületik a kicsi, ennek szinte azonnal nyoma lesz a Facebookon, sőt, lesz, aki sms-t is kap. ;) Kérlek Benneteket, ne hívogassatok, bár tudom, hogy a legjobb szándékból teszitek. :) Egyedüli kivétel a nagymamám, Neki minden körülmények között igyekszem felvenni a telefont, mert tudom, hogy jobban izgul nálam. Szóval, Vele lehet összeesküvést szőni. ;)

Valahogy így érzem magam, mint drágalátos macskáink, akik látványosan kihajolnak a szeretetteli ölelésből, pofákat vágnak (de persze közben élvezik és várják is!):

 

Még egyvalamit szeretnék leírni: nagyon, nagyon, nagyon hálásak vagyunk azért, hogy az utóbbi időben egyre többen szeretnétek méhészeti vagy Reikis munkánk gyümölcseiből. Köszönjük szépen a növekvő igényeket, a sok megrendelést! Örülünk, hogy elnyertük a tetszéseteket, és ígérjük, hogy továbbra is kizárólag úgy dolgozunk Nektek, Értetek, ahogyan magunknak is tennénk.

Munkára, kalandra, gyerekre fel! ;)