Tegnap lett kisbabánk kilenc hónapos! Azt mondják, az embergyerekek korán születnek, nem úgy, mint az állatok, akiknek a kicsinyeik nagyon gyorsan képesek lesznek arra, hogy a szüleikkel tartsanak. Úgy hallottam, a kilenc hónap "bent" töltött idő után még legalább kilenc "kint" töltött hónapra van szükség ahhoz, hogy az ember kisgyerek ennyire megügyesedjen.
Biztosan minden szülő ezt gondolja, de Pötikénk bizony nagyon ügyes, erős, okos, természetesen akaratos és tündéri.
Nagyon hosszú ideig tartó intenzív visítás kell ahhoz, hogy csendben, magamban le-"utálatoskölyk"-özzem. Ki tudna ellenállni egy ilyen maszatos pofinak?
Szerencsém van, mert van egy bébi ember az életemben, aki odáig van értem, ragaszkodik hozzám, ámulva néz mindent, amit csinálok (elsősorban amit nem szabad), és ha meglát, azonnal hozzámrohan. Nagyon örülök Neked, Jácint, boldog vagyok, hogy itt vagy. Ha ki is növöd majd a "Mama az isten" korszakodat, nekem mindig a világ legszebb gyereke maradsz. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése